Az univerzális fordító segítségével bármely nyelven elhangzó beszédet rögtön lefordíthatunk a saját nyelvünkre. Az univerzális fordító a 23-24. században használt egyik legjelentősebb és legértékesebb eszköz. Az eszköz számos nyelvű beszédet képes rögtön lefordítani oda-vissza, olyanokat is, amelyekről korábban nem is hallottak. Normális körülmények között az eszköz olyan hatékony és diszkrét, hogy a használata az embereknek teljesen természetes. A fordítót a csillaghajók kommunikációs rendszerébe építették, és minden kimenő valamint bemenő üzenetet le tud fordítani. A 2260-as években a fordító hordozható változatát - egy 30 centiméter hosszú rúdat - gyakran kompokon használták. A modern változatok már olyan kicsik, hogy egy fülbe is beépíthető; ilyet használnak a ferengik, akik gyakran találkoznak új fajokkal a kereskedelmi utazásaik alatt. A fordító működése közben analizálja nyelv szintaxisát és mintáját, létrehoz egy fordítási mátrixot, ami lehetővé teszi a folytonos verbális- vagy adatváltozásokat. A rendszer már igen nagy adatbázissal rendelkezik számos különböző faj nyelvéről. Így amikor egy ismert nyelv szintaxisához, mintjához hasonló nyelvvel találkozik, hihetetlen gyorsan képes feldolgozni az új adatokat, és rögtön pontos fordítással tud szolgálni. Amikor a fordító egy alapvetően ismeretlen nyelvvel találkozik, akkor analizálja az agyhullámok frekvenciát, megkeresi az általános koncepciókat és kiválaszja az egyező mintákat; ebből meghatározza a nyelvtant és a szintaxist, majd egy megfelelő elektronikusan létrehozott férfi vagy női hanggal megadja a fordítást. A fordítónak viszonylag sok példára van szüksége a nyelvből, hogy pontos fordítást végezhessen. Ideális esetben a mintához elég néhány ember hosszabb ideig tartó beszélgetése.