Deep Space Nine
- Típusa:
- Orbitális bányászati és csillaghajó ellátó űrállomás
- Elkészült egységek:
- Terok Nor, Empok Nor
- Építési időszak:
- 2346, 2351
- Méretek:
- Hossz: 1451.82 méter
- Magasság: 926.26 méter
- Szintek száma: 260, a dokkolópilonok nélkül 98
- Tömeg: 45.000.000 tonna
- Legénység: 500 fő
- Fegyverzet:
- 3 db XI-es típusú fézersor
- 63 db X-es típusú fézersor
- 66 db fotontorpedó-vető + 5000 torpedó
- Védelmi rendszerek:
- Nagy kapacitású pajzsrendszer
- Kelindid, poliduránium, rodinium és tránium burkolat, plusz 37 cm vastag páncélzat
- Nagy kapacitású szerkezeti integritás mező
- Erősségi index (Galaxy osztály = 1.000):
- Sugárfegyver tűzerő : 24.500
- Torpedó tűzerő : 66.000
- Fegyverzet hatótávolsága és pontossága : 1.200
- Pajzs erőssége : 32.000
- Burkolat erőssége : 30
- Sebesség : -
- Harci manőverezhetőség : -
- Összesített erősségi index : 31.400
- Diplomácia fokozat:
- a Csillagflotta szerinti 4/5
- Élettartam:
- 150 év
- Felújítási időszakok:
- Minimális: 5 évenként
- Standard: 10 évenként
- Jelentős: 30 évenként
A
Deep Space Nine a Bajor körül keringő kardassziai bányászati
űrállomásként kezdte az életét. A Bajor kardassziai megszállása alatt
épült, és bajori kényszermunkásokat alkalmaztak rajta. Az akkori nevén a
Terok Nor a térség kardassziai erőinek legfőbb adminisztrációs
központjaként működött. Amikor a megszállás véget ért, a kardassziaiak
elhagyták a Terok Nort, és testvérállomását, az Empok Nort is. Ezek
után a bajori ideiglenes kormány felkérte a Föderációt, hogy
megfigyelőként vegye át az állomás irányítását. A Csillagflotta Benjamin
Sisko parancsnokot nevezte ki az állomás élére 2369-ben. Nem
sokkal az átvétel után felfedezték a közelben lévő féregjáratot. A
járat egy mesterséges anomália, amelyet egy testnélküli idegen faj
készített, és lak. Miles O'Brien főnök módosította az állomás pajzsait,
ezáltal a DS9 féregjárat közelébe mozoghatott. A DS9 a Gamma Kvadránsba
vezető és onnan érkező utazások központja lett. 2370-ben a Domínium
kijelentette, hogy a féregjárat Gamma Kvadránsban található vége az ő
területeihez tartozik. Egy ezt követő kisebb csatában a Galaxy osztályú
USS Odyssey-t el is pusztították. A fenyegetés miatt Föderáció arra is
felkészült, hogy elpusztítja a féregjáratot. Mint az új fenyegetés
elleni frontvonal, a Deep Space Nine feljebb lépett a Csillagflotta
fontossági listáján. A USS Defiantot is az állomás védelmére
vezényelték. 
Az
igen rossz állapotban elhagyott állomás folyamatos fejlesztéseken esett
keresztül. Új fegyverzett is kapott. Az eredeti kardassziai tervezés
alapján az állomásnak 6 fézerágyúja és 6 fotontorpedó-vetője volt kisebb
tornyokra szerelve. A Csillagflotta mérnökök felszereltek egy forgó
fegyverrendszert minden toronyra, ezek egyenként 4 XII-es típusú
fézerágyút, és 4 fotontorpedó-vetőt hordoztak. Egy rögzített
fegyverrendszer minden tornyon további 1 torpedóvetőt, és 18 fézerágyút
tartalmazott. Egy behúzható fegyverrendszert is felszereltek, 12-t a
lakógyűrűre és 6-ot a fő dokkoló pilonokra. Ezek mindegyike 1
fotontorpedó-vetőt és 5 fézerágyút hordozott. Nemsokára
ki is probálhatták az új fegyvereket, amikor is a klingon Gowron
kancellár megtámadta az állomást. A harc eredményeként több tucat
klingon hajó pusztult el vagy sérült meg súlyosan. Csak az új Negh'Var
diszruptor tüze volt képes megszüntetni a DS9 pajzsait. Az érkező
Csillagflotta erősítés hírére a klingonok inkább abbahagyták a támadást,
és visszatértek a kardassziai űrbe, jó néhány hónapig tartó konfliktust
kezdve a Föderációval. Amikor a Domínium
visszaszerezte Kardassziát, Gowron megújította a Khitomer Egyezményt, és
létrejött a föderációs-klingon-romulán flotta, amely a DS9-nél próbálta
megállítani a Domínium támadásait.
2373 végén a Domínium több mint 200 hajóval megtámadta az állomást, és el is foglalta azt. A DS9 legénysége végül elpusztított legalább 50 hajót, és sikeresen aktiválta a féregjáratot blokkoló aknamezőt. Három hónappal később a szövetséges flotta visszaszerezte az állomást, és az visszakerült Sisko kapitány vezetése alá.
