Ragadozómadár osztály
- Típusa:
- Lopakodó harci hajó
- Elkészült egységek:
- Ismeretlen, de 2274-ben 250 körül lehetett a maximális számuk
- Építési időszak:
- 2266-75
- Méretek:
- Hossz: 192 méter
- Sugár: 180 méter
- Magasság: 51 méter
- Szintek száma: 7
- Tömeg: 200.000 tonna
- Legénység: 150 fő
- Fegyverzet:
- 1 db nehéz plazmakilövő, teljes kimenet megegyezik 20 db S2-es fotontorpedó-vető energiájával
- Védelmi rendszerek:
- Pajzsrendszer, teljes kapacitás 27.000 TeraJoule
- Könnyű monotánium burkolat
- Kis kapacitású szerkezeti integritás mező
- Sebesség (Cochrane-skálán):
- Normál utazósebesség: 3.5-ös fokozat
- Maximális sebesség: 4-es fokozat
- Erősségi index (Galaxy osztály = 1.000):
- Sugárfegyver tűzerő : -
- Torpedó tűzerő : 1.250
- Fegyverzet hatótávolsága és pontossága : 50
- Pajzs erőssége : 10
- Burkolat erőssége : 0,3125
- Sebesség : 33
- Harci manőverezhetőség : 260
- Összesített erősségi index : 410
- Diplomáciai fokozat :
- nincs
- Élettartam:
- 30 év
- Felújítási időszakok:
- Minimális: 1 évenként
- Standard: 2 évenként
- Jelentős: 5 évenként
A 2260-as évek egyik legérdekesebb kialakítása. Ezt a hajót arra tervezték, hogy ötvözzék a nagyon magas tűzerőt az álcázással, a kicsi mérettél és manőverezhetőséggel.
A
Ragadozómadár volt az első szolgálatba álló harci hajó, amelyet
álcázóberendezéssel szereltek fel. Egy erőtér eltéríti a fényt és a
szenzorjeleket a hajó körül, amíg más eszközökkel a minimumra csökkentik
a belső rendszerek kisugárzásait. Az álcázáshoz szükséges energia
hatalmas volt, és a romulán hajó képtelen addig felvonni a pajzsait,
vagy tüzelni, amíg a rendszer aktív. Ezen a nehézségen nem segített az a
tény sem, hogy a hajónak mindösszesen egy szimpla impulzus stílusú
fúziós energiagenerátora van. Habár nagy volt az energiatermelése,
mégsem versenyezhetett a Föderáció anyag/antianyag rendszereivel. A
Ragadozómadarat egy plazmatorpedó-rendszerrel szerelték fel. Ez a hajó
egész elektroplazma-rendszere által kibocsátott energiát egy erőtéren
keresztül engedte szabadjára, létrehozva egy nagy és erős
energiacsapást. Az új hajók közül az elsőt
2266-ban küldték a romulánok a semleges zónába, hogy teszteljék a
Föderáció technológia és pszichológiai felkészültségét egy esetleges
harci helyzetben. A hajó számos föderációs helyőrséget elpusztított a
zóna határában, majd összetalálkozott a USS Enterprise-szal. A
macska-egér játék folyamán a két hajó többször is megpróbálta
elpusztítani a másikat. A romulán álcázóberendezés csak részleges sikert
aratott; az Enterprise-nak nem sikerült stabil célpontot találnia, de
elég szórványos információt szerzett ahhoz, hogy követhesse a romulán
hajót. A romulán hajó számos gyengesége is megmutatkozott: az
álcázóberendezés hosszú ideig való használata igen sok üzemanyagot
elemészt, míg a plazmatorpedók sem szerepeltek túl jól.
Az Enterprise-nak végül sikerült megrongálni a romulán hajót, amelynek kapitánya inkább megsemmisítette a hajót, mintsem elfoglalják azt. A romulánok felismerték, hogy nem versenyezhetnek a Föderáció technológiájával, az igen új kialakítás ellenére. Ehelyett a Klingon birodalomhoz fordultak segítségért. Az álcázó technológiáért cserébe a klingonok beleegyeztek, hogy átadnak számos D-7-es nehéz cirkálót, amelyek gyorsan a romulán flotta magjává váltak.
