2370-ben egy civil mozgalom bontakozott ki a Föderáció és Kardasszia határán, a békekötés után kijelölt Fegyvermentes Övezetben. Minthogy a Föderáció szigorúan vette a fegyvermentesség fenntartását, míg a kardassziaiak időnként becsukták fél szemüket, ha áthágást tapasztaltak, a föderációs polgárok hamarosan hátrányba, sőt komoly életveszélybe kerültek a zónán belül. Hogy megvédjék otthonaikat, családjukat, a polgárok kis gerillacsoportokba tömörültek, és terrorista módszerekkel próbálták megvédeni magukat. Magukat a régi francia makizárokról "maquis"-knak nevezték el. A plazmaviharokkal teli Vadvidék, amely közel esett a Fegyvermentes Övezethez, ideális búvóhelynek bizonyult a szakadárok számára. Idővel a mozgalom egyre bővült, és egyre több csillagflottatiszt hagyta ott a Flottát, és állt át a maquiskhoz.Egy ilyen maquis hajó fedélzetén indul a történet, melynek parancsnoka, Chakotay valaha csillagflottatiszt volt, de amikor a kardassziaiak kiirtották a családját, ő bosszút esküdött ellenük. Ám egy különös plazmavihar magával ragadja a hajót, át a galaxis túlsó végébe. Ugyanez történik az utánaküldött föderációs hajóval, a Voyagerrel. A két hajó legénysége a Delta kvadránsban tér magához, és csak két választási lehetőségük van - vagy azonnal visszatérnek, ahonnan jöttek, de ezzel egy egész bolygó népességének pusztulását idézik elő, vagy szándékosan pusztítják el a hazajutás egyetlen lehetőségét, megmentve ezzel az Okampa bolygó lakóit. Janeway az Elsődleges Irányelv szellemében a második megoldást választja, és mivel az akció során a maquis hajó elpusztul, annak legénységét a sajátjába olvasztva kell megkeresnie a hazavezető utat. 70 ezer fényév - teljes sebességgel is 70 évig tart az út. Ám Janeway nem adja fel a reményt. Keresni fogják az anomáliákat, féreglyukakat, idegen technológiákat, mindent, ami útjukat kicsit is lerövidítheti.A sorozatot 1995-ben indították, nem sokkal azután, hogy a TNG befejeződött. A DS9 akkor harmadik szezonjánál tartott. Az alapszituációt (a maquis-föderációs ellentétet) gondosan megtervezték, és megalapozták mind a TNG-ben, mind a DS9 történeteiben. Bár a Voyagerrel visszatértek a "legyen a középpontban egy csillaghajó" sémához, több nagy különbség is adódott. A Voyager elsődleges célja a hazatérés, és a kutatást, a felfedezést ennek rendeli alá (bár ezt a tényt egyes karakterek többször megkérdőjelezik). A Voyager emellett teljesen egyedül van, nem támaszkodhat a flotta erejére, a Föderáció tekintélyére. Sokszor csak kis híján kerüli el a teljes pusztulást. Végezetül a legénység nem homogén, hanem két, egymással egyet nem értő frakcióból áll (bár az ebből fakadó drámai lehetőségeket messze nem aknázta ki a sorozat). Az első három szezonban a Voyager sokáig kereste a hangját, az identitását. A nézettségi mutatók nem voltak túl magasak, így a stúdió egy kis változtatás mellett döntött. Kes karakterét lecserélték egy új szereplőre, Hétkilencedre, nem titkolva, hogy a színésznő szexis külsejétől várják a nézettség növekedését. Szerencsére ennél sokkal jobb dolog történt. (Amellett, hogy Hetes külseje is lényeges szerepet játszott a mutatók megnövekedésében.) Az ex-borg emberré válása remek történetlehetőségeket biztosított, konfliktusai a többi szereplővel új fénybe helyezték a különböző karaktereket. A negyedik szezontól a történetek egyre érdekesebbek lettek, és a sorozat egyre népszerűbb.

A sorozat, a korábbi hagyományoknak megfelelően hét szezont ért meg, ebből a Viasat3 jóvoltából hatot már láthattunk. Ha lezajlanak az ismétlések, láthatjuk a hetedik, befejező szezont is, amiből kiderül, hazatér-e a Voyager valaha.